Apró csónakok, nagy érzelmek - Az első charcuterie boat kalandom

Martina K.
aug. 7.
2 perc olvasás

Frissítve: aug. 23.

Vannak történetek, amik megérdemlik a második fejezetet.

Ez pedig pontosan ott folytatódott, ahol az előző abbamaradt - közösséggel, kedvességgel és persze sajttal. Nézd meg a YouTube vlogot itt vagy a bejegyzés végén!

Kutyapanzióból focipályára 🐾⚽

Ha olvastad az előző eseményről szóló bejegyzésem, már ismered a gyönyörű történetet arról, hogyan kezdődött a barátságom az egyik legmelegebb szívű emberrel, akit valaha megismertem - egy spontán görögországi utazás és egy utolsó pillanatos telefonhívás által, mikor kutyapanziót kerestem. Az a hívás egy olyan kapcsolat kezdete lett, ami azóta is az egyik legfontosabb számomra.

Ő és a férje nemcsak kutyapanziót vezetnek, hanem egy menhelyet is (DSZÁ Állatmentés), és rendszeresen szerveznek családi napokat, hogy felhívják a figyelmet az alapítványuk munkájára és adományokat gyűjtsenek.

Ezek az események mindig varázslatosak - tele csillámtetkóval, hajfonással, színezéssel, lovaglással és rengeteg örömmel.

Ezúttal pedig még nagyobb szabású volt minden.

Új helyszín, új szerep

Ez a családi nap a helyi focipályán került megrendezésre, ahol gyerekeknek szóló koncerttel és egy hatalmas bográcsban rotyogó gulyás illatával várták a vendégeket. A főételről más önkéntesek gondoskodtak - én az előételekért feleltem. 😄

És a legjobb rész?

Ezúttal a Sajtina már hivatalosan is megszületett. De természetesen, ahogy korábban is, most is örömmel adományoztam az ételeket az ügy támogatására.

És pontosan tudtam, mivel szeretnék készülni.

Charcuterie boat-ok: Az első próbaút ⛵🧄🍇

Már egy ideje álmodoztam az úgynevezett charcuterie boat-okról - ezek kis bambusztálkák, amik egy személyre szóló előétel-adagot tartalmaznak. Ez volt a tökéletes alkalom, hogy kipróbáljam őket élesben.

Összesen 50 csónakot készítettem, különböző variációkban, hogy mindenki találjon magának valami finomat:

Néhány sajttal 🧀
Néhány sajt nélkül
Néhány olívabogyó nélkül 🫒
És néhány egy kis mindenből

Így nem kellett senkinek válogatnia az összetevők között, mindenki megtalálhatta a kedvencét.

Ahogy legutóbb is, most is készült 2 vegán csónak a fantasztikus vegán önkéntes párnak, akik fáradhatatlanul segítik a menhely munkáját.

Minden csónakot átlátszó fóliába csomagoltam, lezártam a Sajtina matricámmal, és elhelyeztem őket egy hosszú asztalon, ami az előételeknek volt fenntartva. Ahogy a kis csónakok sorakoztak egymás mellett, megtöltve a teret színekkel, formákkal... büszkeséget éreztem. Izgatottságot. Reményt.

Ahogy kibontakozott minden...

Hátraléptem, és hagytam, hogy a csónakok végezzék a dolgukat.

Az emberek odasétáltak, mosolyogtak, válogattak, kibontották a csomagolást… és elkezdtek falatozni. Néhányan fotózták is. Mások beszkennelték a QR-kódot a matricán, és megnézték az Instagramom vagy a weboldalam. Látni, ahogy felfedezik azt, amit szeretettel készítettem, az a finom kapcsolódás, mindent jelentett.

Egy apró hozzájárulás, ami megtöltötte a szívem

Ez csak egy kis részlet volt egy nagy, csodás napon. De részesének lenni, valami kézzel készült, szívből jövőt adni, és látni, hogy melegséggel és kíváncsisággal fogadják... leírhatatlan érzés volt.

Ezek az apró csónakok? Egy kis bepillantást engedtek a jövőmbe. És alig várom, hogy tovább hajózhassak. 💛